A víz körforgása

A földrajzi burokban a víz háromféle halmazállapotban van jelen: szilárd jég, folyékony vízés légnemű pára ( vízgőz ) formájában. Az egyes halmazállapotok gyakran átmennek egymásba. Az átalakulásokhoz a napsugárzás szolgáltatja a fő energiát, ezen alapszik a vízállandó körforgása a természetben. A napsugárzás hatására felmelegedő vízfelszínek párolognak. Rengeteg vizet párologtat el a növényzet is. A légkörbe kerülő víz vízgőz formájában van jelen. A levegő feláramlása és lehűlése miatt a vízgőz egy része kicsapódik és felhők képződnek. A felhőkből csapadék hull, a világtengerre és a kontinensekre egyaránt. A szárazföldekre kerülő csapadékvizet nagyrészt felszíni vízfolyások szállítják vissza a tengerbe (lefolyás), de egy része újra elpárolog.

A kőzetekben kémiailag kötött víz gyakorlatilag nem vesz részt a víz körforgásában. Csak akkor szabadul meg a kőzetek fogságából, ha azok elmállanak, illetve a köpenybe süllyedve kiizzadják magukból.